A nemzetközi geopolitikai feszültségek egyre nagyobb nyomás alá helyezik a primer alumínium ellátási láncokat. A Hormuzi-szoros blokádja hátrányosan érinti a kereskedelmi áramlásokat a Perzsa-öböl térségéből, amely a világ primer alumíniumtermelésének körülbelül 9%-át adja. A helyzetet tovább súlyosbítja a Közel-Keleten található jelentős termelési helyszínek (Aluminium Bahrain és Emirates Global Aluminium) károsodása, valamint az Oroszország ellen bevezetett szankciók fokozatos szigorítása, amely hagyományosan fontos beszállítója volt a CO₂-szegény alumíniumnak az európai piacon.
Az elsődleges alumínium hiánya Európában már meghaladja a kontinens igényének 87%-át, ami évente körülbelül 8 millió tonna alumínium importálását teszi szükségessé. Ebben a környezetben a nyersanyag korlátozott rendelkezésre állása és a tartós geopolitikai bizonytalanság jelentős áremelkedést eredményezett a nyersanyagok piacán. Az alumínium ára az elmúlt évben körülbelül 2.400 amerikai dollárról 3.500 amerikai dollár fölé emelkedett tonnánként. Bár a június végi korrekció során az ár körülbelül 3.100 amerikai dollárra csökkent tonnánként, az árszint továbbra is nagyon magas szinten áll.
A hulladékért folytatott harc felkerül az európai napirendre.
A primer alumínium beszerzésével kapcsolatos egyre növekvő nehézségek növelik a másodlagos alumínium stratégiai értékét a hulladékfeldolgozási folyamatokból. E fejlődést az energiapolitikai keretek is támogatják. A primer alumínium előállítása rendkívül energiaigényes: a Nemzetközi Alumínium Intézet adatai szerint átlagosan körülbelül 52 kWh szükséges minden kilogramm primer alumíniumhoz bauxitból, míg a reciklált alumíniumhoz csupán valamivel több mint 2 kWh szükséges. Ez több mint 95%-os energia-megtakarítást és jelentős CO₂-kibocsátás csökkenést jelent. Ugyanakkor az alumíniumhulladék piaca is nemzetközi versenytérré vált. Az Egyesült Államok legutóbbi kereskedelempolitikai intézkedései – különösen az alumínium félkész termékekre kivetett 50%-os és az alumíniumhulladékra kivetett 15%-os vámok bevezetése – vonzó kereteket teremtenek a piaci szereplők számára az Európai Unión kívül. Ennek következményeként csökken a hulladék elérhetősége az európai feldolgozóipar számára, valamint jelentős áremelkedések tapasztalhatók, amelyek sok esetben jelentősen meghaladják a Londoni Fémcsere (LME) referenciaárait.
Ezen háttérrel az Eural Gnutti az elmúlt két évben intenzívebb párbeszédet folytatott az európai intézményekkel, és aktívan részt vett az ipari és kereskedelmi politikai intézkedésekről folytatott vitában az alumínium értéklánc mentén. Célja, hogy láthatóvá tegye az alumíniumhulladék stratégiai jelentőségét az európai ipar versenyképessége és a fenntartható átalakulási folyamat szempontjából.
Ez a pozíció ma nyilvánvalóan tükröződik az EU kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztosának, Maroš Šefčovičnak a bejelentett védintézkedéseiben. Ezek célja az alumíniumhulladék harmadik országokba történő exportjának korlátozása és annak rendelkezésre állásának biztosítása az európai belső piacon.
Ha ezeket az intézkedéseket végrehajtanák, akkor példa nélküli lépést jelentenének az európai kereskedelempolitikában, és erősítenék az értéklánc ellenálló képességét, valamint kedvezőbb feltételeket teremtenének a körforgásos gazdaságba és a dekarbonizációba történő befektetésekhez.
Hulladékot értékké alakítani: az Eural modellje
Az Eural számára a recycling nem csupán válasz a jelenlegi piaci körülményekre, hanem egy irányadó ipari stratégia eredménye, amely már az 1990-es években elkezdődött, és folyamatos technológiai, folyamat- és kompetencia-befektetésekkel következetesen továbbfejlesztették. Ez az út lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a fenntarthatóságot a legmagasabb teljesítménnyel összekapcsolja, miközben megbízhatóan teljesíti az olyan iparágak, mint az autóipar, a légi- és űripar, valamint a gépgyártás igényes minőségi és technikai követelményeit.
Az Eural egyik legfontosabb teljesítménye a különböző hulladékforrásokból származó nagy teljesítményű ötvözetek előállításának képessége. A vállalat olyan eljárásokat fejlesztett ki, amelyek hatékonyan hasznosítják mind a belső öntödék és extrudálási maradékokat – az úgynevezett Run-around eljárást –, mind pedig a másodlagos anyagokat, amelyek túlnyomórészt olasz és európai újrahasznosítási ciklusokból származnak.
Ennek a gyártási modellnek köszönhetően az Eural folyamatosan tudta ellátni ügyfeleit, és eddig nem tapasztalt megszakítást az alapanyagellátásban. Ezzel párhuzamosan a vállalat következetesen dolgozik azon, hogy a kísérőelemek, különösen a ólom tartalmát ellenőrzés alatt tartsa. Az ólommentes ötvözetek fejlesztésénél a valódi kihívás nem annyira az ólom eltávolítása vagy más elemekkel való helyettesítése, hanem inkább az, hogy különböző forrásokból származó hulladékot tudjanak felhasználni, amely esetleg nem kívánt elemeket tartalmaz az adott ötvözet összetételéhez. A cél az, hogy ezeknek a koncentrációját kontrollált határértékeken belül tartsák, hogy szélesíthessék a újrahasznosítási lehetőségeket anélkül, hogy ez befolyásolná a végtermék teljesítményét vagy minőségét.
Már ma folyamatosan csökken az ólom tartalma az alumíniumötvözetekben. Az európai jogi keret – különösen a RoHS-irányelv – további gyorsítja ezt a folyamatot. Bár az ólom a tartós termékek, például az autóiparból származó anyagok miatt még néhány évig jelen lesz a hulladékanyagokban, a szokásos újrahasznosítási folyamatok fokozatosan csökkentik annak koncentrációját, így a jövőbeli ötvözetgenerációkban csak nyomokban lesz jelen.
„Eural tapasztalata azt mutatja, hogy az innovációba és a kutatásba történő befektetések lehetővé teszik, hogy a globális környezet kihívásait a növekedés és a versenyképesség lehetőségeivé alakítsuk“ – mondja Giorgio Di Betta, az Eural Gnutti értékesítési igazgatója. Végül hangsúlyozza: „Az Európai Unió által jelenleg előkészített intézkedések hozzájárulhatnak egy ellenállóbb és körkörösabb gyártási rendszerhez, ezzel megteremtve a fenntartható ipari növekedés hosszú távú feltételeit.“
Kapcsolat:
