Ha a gyártó vállalatok hatékonyabbá és rugalmasabbá akarják tenni folyamataikat, a figyelem a automatizálási megoldásokra összpontosul – különösen ott, ahol az ember és a gép egyre inkább együttműködik. Az AMB 2026 ezt a fókusztémát gyakorlatiasan feldolgozza, és bemutatja, hogyan fejlődnek a kollaboratív folyamatok a forgácsoló gyártás mentén. Patrick Schwarzkopf, a VDMA Robotik + Automation szakmai szövetség ügyvezetője az interjúban értékeli a jelenlegi hajtóerőket, és betekintést nyújt abba, hogy a vállalatoknak milyen fejlesztéseket kell most szem előtt tartaniuk.
AMB: A robotikai és automatizálási ágazat 2026-ra öt százalékos bevételcsökkenést vár – és ennek ellenére nő a nyomás a gyártó vállalatokra, hogy automatizáljanak. Miért éppen most van a megfelelő idő a kollaboratív folyamatokhoz, és mi ösztönzi a vállalatokat arra, hogy megtegyék ezt a lépést?
Patrick Schwarzkopf: Valóban még mindig jelentős beruházási visszafogottságot tapasztalunk - különböző okokból, a geopolitikai zűrzavaroktól kezdve a jól ismert helyszíni problémákig. Ennek ellenére a automatizálás iránti tendencia töretlen. A demográfiai változás a következő években tovább fog súlyosbodni; ezért automatizálnunk kell a tevékenységeket, hogy támogassuk a megmaradt szakképzett munkaerőt.
Csak így maradhatunk versenyképesek. Döntő fontosságú lesz az ember és a gép együttműködése. A mesterséges intelligencia (a továbbiakban MI) – különösen a generatív és a „fizikai” MI – gyors fejlődése új lehetőségeket teremt, például MI ügynökök („Agentic AI”) révén és az automatizálási megoldások sokkal egyszerűbb kezelésével és programozásával.
AMB: A automatizálás során sokáig a nagyszériás formát tartották szem előtt – a robotmegoldások ma már a kis szériák számára is konkrét lehetőséget jelentenek. Mennyire fejlődött ez a fejlesztés, és mire van szüksége egy kisebb vállalatnak konkrétan ahhoz, hogy megvalósítsa az automatizálást a gyártásában?
Patrick Schwarzkopf: A középvállalati automatizálás éppen nagy lépéseket tesz. Az elmúlt évek technológiai fejlődése óriási volt – ennek következtében érezhetően csökken a belépési küszöb a KKV-k számára. Jellemzőek a „kis mennyiség, nagy variáció” forgatókönyvek: a programozásnak gyorsnak, egyszerűnek és a munkavállalók számára nagy erőfeszítés nélkül elérhetőnek kell lennie. Erre ma már számos no-code megoldás létezik, amelyek nem igényelnek programozási nyelv ismereteket. Az automatizálási folyamatok grafikus felületeken, drag-and-drop módszerrel állíthatók össze. A robotpályák kézi irányítással is „betaníthatók” és egy gombnyomással elmenthetők. A nagy gyártók már régóta kínálnak megfelelő középvállalati megoldásokat. Gyakran elegendő egy pragmatikus beállítás – például ha egy robot éjszaka dolgozik, így termelékenységi ugrást lehet elérni. A nehézség gyakran nem a technikában rejlik, hanem abban az elvárásban, hogy az automatizálás alapvetően túl bonyolult vagy túl drága. Ez túl szűk látókörű, mert a megoldások léteznek – és szakmai vásárokon, mint az AMB, jól láthatók. Irányt mutat például a Go4Robotics, az International Federation of Robotics (IFR) online platformja.
AMB: Ha a programozás és a kezelés egyszerűbbé válik, a közvetlen együttműködés az ember és a robot között is közelebb kerül. Ma már egyre inkább védőkerítés nélkül dolgoznak együtt – ez csak a mesterséges intelligenciával támogatott érzékelők révén vált gyakorlati lehetőséggé. Milyen konkrét változásokat hoz ez a gyártócsarnokban, és hogyan kell a vállalatoknak újragondolniuk a folyamatokat és a munkavállalókat?
Patrick Schwarzkopf: A kollaboratív robotok (Cobots) már jól meggyökereztek. Sok alkalmazásban azonban inkább a „koegzisztencia” a lényeg – tehát a védőkerítés nélküli működés – és ezzel valódi, közvetlen interakció. Jelenleg egy újabb szoros együttműködési szintet látunk a humánrobotikában. Itt az AI nagy lépéseket tesz: a környezet értelmezéséről és a célszerű, önálló cselekvésről van szó. Még sok úttörő munkára van szükség, de a humánrobotok egyre inkább elhagyják a kutatólaborokat, és első tesztalkalmazásokba kerülnek az iparban. A széleskörű alkalmazásérettségig hosszú út vezet – ugyanakkor a humánrobotika előmozdítja az ember és gép közötti szoros interakciót, például azáltal, hogy lehetőséget ad a robotokkal való beszélgetésre.
AMB: Sok ilyen fejlesztést a legjobban élőben lehet értékelni. Az AMB szeptemberben Stuttgartban egy fedél alatt egyesíti a fémmegmunkálás teljes spektrumát – a gyártóktól és felhasználóktól kezdve a kutatásig. Mit tud ez az egyedülálló konstelláció nyújtani a kollaboratív automatizálás széleskörű előmozdításához – és miért elengedhetetlen a látogatás mindazok számára, akik a fémmegmunkálás automatizálásáról gondolkodnak?
Patrick Schwarzkopf: A számokra pillantva látható a relevancia: A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) szerint a „gépkiszolgálás” – azaz az automatizált alkatrészbetöltés és -kivétel megmunkáló gépeken – a robotika egyik fő alkalmazása: Egy évtized alatt a szerszámgépekhez kapcsolódó kezelőrobotok éves új telepítése 14.500 egységről (2015) 19.000 egységre (2024) nőtt. Az IFR előzetes adatai szerint 2025-re további jelentős, kétszámjegyű növekedés várható. A kollaboratív robotok (cobotok) használata is az utóbbi években jelentősen megnőtt: 2024-ben világszerte körülbelül 65.000 kollaboratív robotot telepítettek – ez az ipari robotok 12 százalékának felel meg. A legnagyobb növekedést a mobil robotikában látjuk, amely rugalmasan összekapcsolja a gépeket – például mobil manipulátorokkal, azaz mobil platformokkal robotkarokkal. Ilyen tömör, ágazatspecifikus áttekintést, mint egy szakmai kiállításon, alig lehet kapni: Az AMB-n a fémmegmunkálás automatizálását „kézzelfoghatóan” tapasztalhatjuk meg.
AMB: Köszönöm a beszélgetést, Schwarzkopf úr.
Kapcsolat:
